Tájékoztatás_nyilvánosság_sablon_töltött
 
4.Kármelhegyi Nagyboldogasszony templom.

GYŐR ÉS A KÖZÉP – DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KAPCSOLATA TURISZTIKAI SZEMPONTBÓL


Jelen leírásban szűkebb szülőhazám és szülővárosom, Győr – Moson – Sopron megye és ezen belül is részletesebben Győr városának bemutatása a célom, illetve a Nyugat – Magyarországi régió déli szomszédjának, Közép – Dunántúli régió Győrhöz közeli, hozzá kapcsolható területeinek ismert és az avatatlan szemeknek kevésbé ismert jellemzőinek rövid ismertetése. Ehhez kapcsolódik két tematikus útvonal leírása, melyek közül egyik kikacsint a Közép – Dunántúli turisztikai régió területére, a másik pedig egy egészen egyedülálló, vízi turizmushoz szorosan kapcsolódó tematika.

A két régió, a Nyugat – Dunántúli és Közép – Dunántúl turisztikai régió összesen hat megyénket, Győr – Moson – Sopron, Vas és Zala, illetve Fejér, Komárom – Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magába, értelemszerűen a Balaton régióhoz tartozó települések kivételével.

A régiót alkotó megyék letöbbje kiemelt szerepet játszott a magyar történelemben, de talán manapság nem kapja meg a „megérdemelt figyelmet”. Az én célom a leírással leginkább a hatból két megye összekapcsolása, mégpedig Győr-Moson-Sopron - a középpontban Győr városával - kapcsolatát emelném ki Veszprém megyével - a középpontban a Bakonyon átvezető útvonal mentén fekvő települések és a királynők városaként emlegetett Veszprémmel.

A nyugat-dunántúli turisztikai régió fő látnivalóit a műemlékek sokasága, a kisvárosok és falvak középkori és barokk templomai, kastélyai, a sok helyütt még érintetlen természet és a nagy kiterjedésű, tiszta levegőjű hegyvidéki erdőségek jelentik. A régió teljes területén számolatlanul tör fel a föld alól a gyógyító termál- és gyógyvíz. Termálfürdők, gyógyfürdők sora épült fel és nyitotta meg kapuit az elmúlt évtizedekben. A gyógyvizek hatásait természetesen sok helyen itt, a régióban is, már a rómaiak is ismerték, előszeretettel használták is.

Nevezetességek Győr-Moson-Sopron megye és Veszprém megye településein, a teljesség igénye nélkül, ám nem elfelejtve, hogy megyénk területén két világörökségi helyszín is megtalálható, mégpedig a kulturális örökség részeként a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a kultúrtáj típusú Fertő – kultúrtáj. A két megye természeti örökségekben is kiemelten gazdag, napestig sorolhatnánk a természet ajándékait, amik mindenképpen érdemesek a közelebbi megismerésre! Ami nem maradhat ki a felsorolásból, az a Szigetköz egyedülálló világa, és a Dunántúli – Középhegység, azon belül is a Bakony vonulatai.

Győr a megye székhelye, legnagyobb és legnépesebb városa, mely 2021-ben ünnepli a várossá válásának 750. évfordulóját. A "Folyók városa", a római Arrabona, Szent István óta püspökségi központ. Földrajzi elhelyezkedése elkerülhetetlenné tette jelentős kereskedelmi központtá, később fontos várossá, a török időben szinte az utolsó végvárként védte hol Bécset, hol az országot az ellenségtől. Nem véletlen, hogy Kosztolányi az ország őreként nevezte városunkat Esti Kornél rímei című művében. (Győr. Kelet s nyugat közt állj hazámba, kedves őr.) Győr Óvárosa a Káptalan-dombon terül el, mely a város alapítása óta az egyházi központja is volt a városnak. Érdemes felkeresni a Nagyboldogasszony Székesegyházat, a Papneveldét, a Borsos Miklós Múzeumot, de a Káptalan-dombot elhagyva és a barokk belváros területére érve is várnak ránk csodák, mint például a Frigyláda szobor, a Jedlik csobogó, a Kreszta-ház, a Patkó Imre-gyűjtemény, a Szent Ignác templom, és az Eszterházy kastély, vagy akár a város egyik szimbóluma, a neobarokk Városháza. A város kedvelt termálfürdője vonzza a gyógyturizmus vendégeit. A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, mert számos betegség ellen hatékony gyógyír. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C-os vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé. 2004. október 3-án nyitotta meg kapuit a mai kor igényeinek megfelelő Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő. 

Sopron, a hűséges város Budapest után Magyarország műemlékekben második leggazdagabb városa, a római Scarbantia. Említésre méltó látnivalók a Tűztorony, a magángyűjtemények (pl. Stornó-gyűjtemény), a Lábas-ház, a Fabricius-ház, a Római Kőtár, a Patikamúzeum, a Pékmúzeum, az Orsolyita-templom, a Caesar-ház, az Ózsinagóga, az Eggenberg-ház, a Szent György-templom, a Templom utca múzeumai és az Esterházy-ház. A soproni hegységben fekvő Lővérek is kihagyhatatlan célpont a környékbe érkező, túrázni vágyó, természetet kedvelő kirándulóknak.

A Fertő-táj nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy 1979-ben bioszféra rezervátummá nyilvánították, 1989-től pedig a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vadvizei között is számon tartják. 1994. március 8-án az egykori Hanság Tájvédelmi Körzet hozzácsatolásával létrejött a Fertő–Hanság Nemzeti Park. A Fertő (vagy Fertő tó) Közép-Európa harmadik legnagyobb tava és a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője, kora kb. 20 000 év. A Fertő-tó/Neusiedlersee Ausztriával közösen pályázott a térség az UNESCO Világörökség kulturális, kultúrtáj típusú listájára, melyre 2001. évben felvételt nyert, ezzel országunk egyetlen szomszédos országgal közös világörökségi helyszíne a Fertő-tó és közvetlen környéke.

Fertődön sokan keresik fel a barokk stílus gyöngyszemének tekintett fertődi Esterházy-kastélyt. Mai formáját a 18. század második felében nyerte el, Esterházy (Fényes) Miklós elképzelései és tervei alapján. Több építész dolgozott rajta, de a munkát a herceg fogta össze. Az ő idejében közel húsz év alatt alakult ki az épület, amely a bécsi Schönbrunn és a párizsi Versailles méltó párja. A barokk épületegyüttes a maga korában egyedülálló építészeti jelenségként értékelhető. Az itt lakó Esterházy hercegek művészetpártoló tevékenysége révén a 18. század végi Magyarország egyik fő kulturális központja volt, „Magyar Versailles”-nak is nevezik.

A Széchenyi család központja, Nagycenk is megyénk egyik kedvelt látnivalója. A Széchenyi-kastélyt 1969–73 között állították helyre, és 1973-ban megnyitották benne a Széchenyi István Emlékmúzeumot. Az épületegyüttes egy részében, a keleti oldalon a méntelep, a nyugati épületrészt lezáró „Vörös kastélyban” a Kastély Szálló (szálloda, étterem, kávézó) kapott helyet. A homlokzat oromzatán egy nagy Széchenyi-címert láthatunk. A bejárati ajtók mögött a "sala terrena", a fogadóterem helyezkedik el. Az emlékmúzeum két részből áll: a földszint összenyíló teremszobáiban korabeli enteriőrök között a Széchényi-család történetét és Széchenyi István életét mutatják be számos érdekességgel. Az emeleten „a legnagyobb magyar” munkásságához kötődő gazdasági kiállítások kaptak helyet, egy terem kivételével modern berendezéssel. Innen további kirándulás tehető a nagycenki múzeumvasúton.

A nagycenki Hársfasor Természetvédelmi Terület: Széchenyi István nagyszülei, gróf Széchényi Antal és Barkóczy Zsuzsanna telepítették ezt a 40 méter széles és 2,5 km hosszú fasort, az 1750-es években. Eredetileg 645 kislevelű hárs szegélyezte a sétányt, mára ezek egy része maradt csak meg, köztük sok a beteg, odvas példány.1

Lébény, Győrtől nyugatra fekszik, mintegy 30 km-re a megyeszékhelytől. Biztosan sokaknak cseng ismerősen a kis település neve, de gondolom, hogy nem túl sokan mondhatják el magukról, hogy az autópályáról letérve megcsodálták a csodálatos lébényi templomot. Pedig országunk egyik legrégebbi és legkülönlegesebb román stílusú templomáról van szó, aminek tornyait látjuk az autópályáról, de szép időben a győri Püspökvár tornyából is ellátni idáig.

A Szent Jakab Római Katolikus Templom Árpád-kori templomunk, Magyarország ékes román kori gyöngyszeme a kisváros főterén áll. Fővédőszentje Id. Szent Jakab apostol, akinek Santiago de Compostella-i sírját zarándokok milliói keresik fel évente. Kedvelt és ismert történet a lébényi templom építéséről miszerint a szerzetesek által idevezetett birkanyáj változott át kövekké, és azokból a kövekből épült a templom. 2

Veszprém megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton partja és a Balaton-felvidék népművészeti és természeti értékei, a gyógyvizek, a Bakony erdőségei, a tapolcai tavasbarlang, a műemlékekben gazdag történelmi városok, a híres arborétumok, mint tematikus túránk egyik lehetséges célpontján Zircen, a kastélyok és romantikus várromok jelentik. Turisztikailag jelentős hagyományos termékek a herendi porcelán, az ajkai kristály és a pápai sonka. Sok turistát vonz a megye országos hírű művészeti fesztiválja, a Művészetek Völgye, amely július végén, augusztus elején egy héten át zajlik hat településen.

Veszprém megye székhelye, egyetemi város, a királynék városa. 2023-ban az Európa kulturális fővárosa címet is viselni fogja. Nem is kell többet mondanunk, már bizonyosan mindenki tudja, hogy Veszprémről van szó, a régió méltán említett központjáról.


Egy rövid idézet Kemény Géza: Veszprémi anziksz című művéből tökéletesen adja vissza a város elhelyezkedését: „István, Gizella ősi vártán, mögöttük Völgyhíd: kőszivárvány. Bakony szeléből – álmodni se mernéd – arany harangszó hímez, misekelmét. Itt a domb a völgybe, völgy a dombra, kis utcák szöknek kővadonba. Tágas terek sikátorok felett, földszintbe fúl hegymászó emelet. Fűzsuttogás a locska Séden.” A veszprémi Várnegyed mai napig jelentős szakrális emlékeket őriz.


Zirc, a Bakony fővárosa, a ciszterci központ az apátsággal, monostorral, az épületeket körülvevő arborétummal várja a látogatókat.

Bakonybél a Dunántúl és talán egész Magyarország egyik legősibb szakrális helyszíne. A bencés monostort I. Szent István államalapító királyunk alapította, így érthető, hogy az Árpád – házi királyok idején fontos szellemi központ volt. Szent Gellért volt talán a legismertebb remete – lakója a monostornak.

Források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugat-Dun%C3%A1nt%C3%BAl_turisztikai_r%C3%A9gi%C3%B3

http://www.szentjakabtemplom.hu/bemutatkozas/

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9p-Dun%C3%A1nt%C3%BAl

 
1.A Káptalan – Győr látképe a Rába kettő

Szakrális feltöltődés Győrben és környékén

Lehetséges, hogy tartozom egy rövid magyarázattal, hiszen első hallásra talán furcsának tűnik városunk neve mellett a vallási, vallástörténeti emlékek felkeresésének ötlete.

Első keresztény királyunk, Szent István alapította a győri püspökséget, ami, bár a történelem során sosem töltötte be az ország vezető egyházi központjának szerepét, mégis mindig meghatározta a város és a környék életét. Az egykori kereskedővárosból iparvárossá vált város számos szakrális kincset rejt, melyek sokak elől még mindig rejtve maradnak. Ne felejtsük, a túra nem ér véget a város határában. Győrből kikacsintva déli irányban, át a Bakony vonulatain, egészen Veszprémig további szakrális emlékek keresztezik a Győrtől Balatonig vezető 82-es főutat.

Győrről több könyv is értekezik, a teljesség igénye nélkül ezen a tematikus útvonalon csak azokat a látnivalókat érintjük, amik az elcsendesülésünkhöz, szakrális feltöltődésünkhöz valamilyen módon kapcsolódnak. Lássuk meg, hogy az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb iparvárosa az ország történelmében és fejlődésében már az államalapításkor is fontos szerepet játszott, mai napig az ország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa.

A Szigetközben kanyargó Mosoni-Duna, a sebes Rába folyóval találkozva egy kis halmot, tulajdonképpen egy hordalékkúpot épített. Illírek, kelták fedezték fel először a terület utánozhatatlan földrajzi előnyeit, hiszen a két folyó összefolyásánál tudtak átkelni a folyókon, tudtak a szárazföldi és vízi utak találkozni. Ők építették az első kis települést, amire hamarosan a Római Birodalom fejlődésével, bővülésével érkező római légiók is rátaláltak, így Arrabona, a mindannyiunk által ismert Pannónia részeként növekedhetett tovább a Limes rendszer, azaz az Öreg-Duna mentén.

A város középkori fejlődésében elmaradhatatlan szerepe volt Szent Márton monostorának, azaz a Pannonhalmi Főapátság megalapításának, hisz nem sokkal később Szent István Győrben is püspökséget és várispánságot alapított. A veszprémi csata után Koppány felnégyelt testének egy részét a győri várba hozatták, ebből is láthatjuk, Győr már az államalapítás idején is jelentős települése volt országunknak.


A Káptalan – Győr látképe a Rába kettős hídról (saját kép)

A település az akkori időkben két részből állt, a „Káptalan – Győr”, azaz „Civitas Capitularis” a püspök és a káptalan népeinek volt a lakóhelye, a vártól keletre pedig az ún. „Civita Regalis” területén a király alattvalói telepedtek meg. A város lakói sok csatát, háborút megéltek, ám a tatárjárás után, a cseh király seregeinek támadása során mutatott ellenállásuk a szabad királyi város rangját hozta a városnak. Pontosan 750 éve történt, hogy 1271-ben V. István átadta városunknak a kiváltságlevelet, mellyel az akkori legmagasabb jogállást érte el Győr. A történelem századai alatt ez a rang hol csorbult, hol megszűnt, és ezért küzdött a város lakossága és vezetése szinte az egész történelme során. Győr 750. „születésnapját” tehát ez évben ünnepeljük, és a városvezetés méltón kíván megemlékezni erről a mérföldkőről. Ha a helyzet engedi, érdemes ebben a jeles évben is ellátogatni Győrbe!

A következő évszázadokban a győri vár az ország egyik legfontosabb nyugati végvára volt. Védte a délről-keletről érkező török csapatoktól a határt, Bécset, illetve, amikor szükség volt rá, védte a nyugati támadó csapatoktól a Magyar Királyság keletebbre eső részét. A várat bővíteni kellett, az átépítésben, újjáépítésben döntő szerepe volt itáliai építészeknek, munkájuk nyomát máig őrzi a település. A „török időkben”, ugyan 4 évig török uralom alatt állt városunk is, ami mély nyomokat hagyott a város életében és fejlődésében, mégis kiemelkedő szerepe volt a győri várnak. Szabad királyi városi rangját Mária Terézia királynőtől kapta vissza a város, ami jelentős fejlődést hozott Győr életébe. A XIX. században gyökeresen változott meg a város élete, és a városkép is. Baross Gábor, egykori országgyűlési képviselő és vasminiszter hathatós munkájának is köszönhetően Győr kereskedő városból az egyik legfontosabb magyar iparvárossá vált, ami mai napig meghatározza a város jellegét, életét.

Túránk a mai Belváros nyugati végéről, a Bécsi – kapu térről indul, ahol 1866-ig a reneszánsz Bécsi kapu vigyázta a győrieket, és engedte a városba a nyugatról érkezőket. Medgyessy Ferenc szobrászművész élete fő művének tartotta azt a Szent István lovas szobrot, mely csak két évvel a szobrász halála után került mostani helyére, és azóta a Rába folyó melletti kis téren emlékeztet államalapító szent királyunkra, az egyik legöregebb magyar város alapítójára.

Bécsi kapu tér. Valaha a tér volt az első, melyet a nyugatról érkezők megláttak a várfalon belül. Itt találtak maguknak helyet a karmelita szerzetesek is, az általuk épített csodálatos barokk templom uralja ma a város egyik leghangulatosabb terét, ám nem volt ez mindig így. Szelepcsényi György hercegprímás 50.000 forintot adományozott a német Sarutlan Karmelita Szerzetesrendnek, azzal a céllal, hogy a Magyar Királyságban megtelepedjenek. Kollonich Lipót, győri püspök jelölte ki Győrt, Esztergomot, illetve a mai Szlovákia területén fekvő Nyitrát lehetséges székhelyekként. A karmelita szerzetesek választása Győrre esett, 1697-ben  - ez az év még fontos lesz a város életében - három szerzetes érkezett a letelepedést előkészíteni. A Bécsi kapu tér szélén állt az egykori Perger-ház, azt az épületet sikerült megvásárolniuk, egy kis kápolnát és cellákat kialakítaniuk, majd I. Lipót király a szomszédos katonai építészeti hivatal épületét bocsátotta rendelkezésükre, ám a templom csak jóval, majd fél évszázaddal később épült fel.

Elsőként a jelen pillanatban nem látogatható kis, úgynevezett sötét kápolna épült, ami a Loreto-i fekete kápolna másolata, a Szent Szűz názáreti házának mintájára készült. A kápolna köré épült 1721-1725 között Wittwer Márton, azaz Athanáz karmelita laikus testvér tervei szerint a mai Kármelhegyi Boldogasszony Templom és karmelita rendház. A rendház folyómenti oldala készült el elsőként, az a rész, ahol ma a Hotel Klastrom üzemel, máig megőrizve a rendház barokk könyvtárszobáját.

1725-ben készült el ez a mai napig egyedülálló kis templom, mely az olasz példák nyomán Ausztriában is divatossá vált elliptikus alaprajzú, centrális elrendezésű templomok egyik legcsodálatosabb remekműve.

A templomtető is nagyon különleges, meredek, magas nyeregtető fedi az épületet, úgy, hogy a torony a templomon kívül található, mintegy közvetítő kapocsként jelenik meg a rendház és a templom között. A tervező az oldalhomlokzatokat is díszítette, hangulatosabbá, lendületesebbé téve ezzel a templom épületét, illetve ezzel a látvánnyal megállítva, gondolkodásra késztetve a szomszédos utcákból érkezőket. A karmelita templom felé közeledve ugyanis a gyalogosok egy mosolygós arcot, egy bagoly fejét, egy bohócot, vagy akár egy magyar huszár képét vélik felfedezni, ki-ki „vérmérséklete” és képzelőereje szerint.

A fő homlokzaton Szűz Mária mellett a karmelita rend két megújítója, Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János szobrait látjuk. Köztük, a bejárat felett a karmelita rend mottója olvasható: Zelo zelatus sum pro Domino Deo exercituum (Buzgólkodva buzgólkodtam Istenért, a seregek Úráért).


A templomba belépve áthat minket a barokk harmónia, tekintetünket a főoltár bilincseli le, ahol Szent István és Szent Imre hódolatát látjuk a Szent Szűz előtt. A templom két oldalán, átlós irányban látható két – két mellékoltár pedig Keresztes Szent János megdicsőülését, Avilai Szent Teréz szívsebzését, Szent József halálát és Nepomunki Szent János vértanúságát jelenítik meg. A belső kialakítás dél-tiroli és itáliai-osztrák mesterek munkáját dicséri, a szentek szobrainak készítője az a Ferdinand Stuflesser, akinek nevét csak kevesen ismerik, pedig ő készítette a padovai Szent Antal Bazilika egyik faoltárát.


A templomból kilépve, bejáratától jobbra sétálva egy kis kápolnához jutunk, a magyarországi barokk egyik legcsodásabb alkotása, a Hab-Mária szobor kápráztat el bennünket. A szobor Giovanni Giuliani, velencei születésű, bécsi szobrászmester munkája, eredetileg a Rába túlsó partján, a Radó – szigeten állt, nagy árvizek során sok győri a szoborhoz fohászkodott segítségért.  


A téren a győri keresztút stációival is találkozhatunk, de ezekről később. S ha már a Bécsi kapu téren át visz utunk, vessünk egy pillantást a Rába parti várágyúkra, melyek a napóleoni időkre, a kismegyeri csatára emlékeztetnek, de ne menjünk el megállás nélkül a tér közepén álló Kisfaludy szobor mellett sem, aki óriási kabátjában az iskolából elkéső diákok nevét firkálja fel noteszébe a győriek szerint. Teszi mindezt úgy, hogy ő maga a Széchenyi téri bencés gimnázium egyik rettegett diákja volt. Az Ott-ház csalóka álfalát is lessük meg és csak azután induljunk tovább.

A térről néhány perc sétával, a Kőtár és a nagy szigetközi árvíz emlékére emelt Nimród szobor mellett érjük el a Káptalandombot, ahol a város legfontosabb vallástörténeti emlékei köszöntenek bennünket.

Szent – László, mint a város patrónusa, több helyen is megjelenik a Káptalandombon. Az első emlékmű, ami mellett elsétálunk, a Szent László-relief, Lebó Ferenc domborműve a Püspökvár falán, szinte a Székesegyházzal szemben. A dombormű megjeleníti, ahogy egy angyal vezeti Szent Lászlót Salamon ellen a pozsonyi csatában. Ezzel a domborművel, mint azt felirata mutatja, az uralkodó halálának 900. évfordulójára (1995) emlékezünk. 4


A Szent László domborműtől több irányba is haladhatunk tovább, mi most eltekintünk attól, hogy a legnagyobb épület, a teret uraló székesegyház szinte mágnesként vonzza tekintetünket. Kezdjük sétánkat egy sokkal kisebb, mégis különleges emléknél, a Szent Lázár templom maradványainál. A templom már a székesegyház építése előtt állt, sőt, köveit részben a székesegyház építéséhez is használták. A templom a reneszánsz vár és bástya építés brutális városkép átalakító munkájának esett áldozatul. A kis, egyhajós Árpád kori plébániatemplom kövei mellett azonban a város egyik legszebb barokk szobra áll, az évszám szerint 1764 óta láthatjuk, ahogy Szent Mihály a pokolba sújtja Lucifert. A szobor felirata különleges, hiszen a „QUIS SICUT DEUS” – „aki olyan, mint Isten”, tulajdonképpen a MI-CHA-EL szó héber jelentése.


A szobor és az Öreg-templom mellett elnézve egy kis keresztet látunk. Karner Antal állíttatta az 1835. évi szent Missió emlékére.


A háttérben az Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épületének egy darabkája jelenik meg. Az egykori papnevelde épületében működő kincstár főképpen liturgikus eszközökből és könyvekből áll: püspökök, főurak, nemesek, sőt, királyok nevét is megtalálhatjuk az ajándékozók sorában. Saját koruk stílusát dicsérő értékes ötvös remekeket, csodálatos textilgarnitúrákat, misekönyveket adományoztak. A 15-16. században elsősorban magyar munkákat, a 18. századtól egészen a XX. század elejéig a városra a török idők óta jellemző határozott osztrák kapcsolatok miatt, többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A könyvtár dokumentumai között kódexek, ősnyomtatványok, régi magyar könyvek találhatók. Legkiemelkedőbb értékei a Mátyás király könyvtárából származó Korvina, és Magyarország legnagyobb kódexe a Zalka-antifonálé.

Most már elindulhatunk a győri székesegyház bejáratához, de álljunk meg egy pillanatra, hogy kívülről is megcsodálhassuk a bazilikát. A város máig legjelentősebb temploma - melynek építtetését Szent István, államalapító királyunk rendelte el - uralja a Káptalandombot a mai napig is. A hosszú évszázadok során több jelentős átépítésen esett át a győriek által csak Öreg templomnak nevezett „kis bazilika” – azaz „Bazilika Minor”.


Az eredeti román stílusú, két tornyos templom mára teljesen más képet mutat, a román stíluselemek már csak a déli homlokzaton fedezhetők fel. Az utolsó jelentős átépítés Mária Terézia magyar királynő uralkodásának idejére esett, a török időkben raktárként, lőporraktárként és istállóként használt, súlyosan megrongálódott templom barokk stílusú átépítése Zichy Ferenc püspök oltalma alatt zajlott. Ekkor épült a mostani egyedüli templomtorony, ami később majdnem összedőlt. Ennek a sajnálatos eseménynek a megelőzésére épült a templom jelenlegi fő homlokzata, a klasszicista stílusú támfal, ami a torony rögzítését hivatott ellátni. A főbejárat a helyi ötvösmester, Schima Bandi munkáját dicséri.

A Nagyboldogasszony Székesegyház háromhajós belső terét gótikus alapokon nyugvó barokk oszlopok osztják három hajóra. A főhajó bal oldalán csodálatos szószéket látunk, innen pár lépésre, a főhajó mindkét oldalán két különleges fekete oltár varázsol el bennünket Árpádházi Szent királyaink, Szent István és Szent László életéből vett képekkel.

A freskók, oltárképek készítője Franz Anton Maulbertsch, kora egyik legismertebb freskókészítője volt, Dunántúli barokk, vagy barokk stílusú felújításon átesett templomok többségének freskói az ő keze munkáját dicsérik. A főhajó oltárképén Mária mennybemenetelét látjuk, a freskó a „Magyar szentek hódolata a mennyben”, Maulbertsch legnagyobb művét, „Krisztus színeváltozásá”-t is itt, a győri Nagyboldogasszony Székesegyház főhajójának mennyezetén láthatjuk.


A székesegyház három fontos szakrális emléket őriz a mai napig (ámbár ez a kijelentés a Székesegyház felújításának befejezéséig nem teljesen fedi a valóságot, hiszen a Szent László herma a felújítás éveiben a Szent László Látogatóközpontban kapott ideiglenesen helyet).

Az északi mellékhajó az otthona a város egyik legjelentősebb szakrális relikviájának, az írek által „Győri Madonnaként” emlegetett képnek, aminek története egyedülálló. A Cromwelli üldöztetések idején egy ír katolikus püspök, Walter Lynch mentette meg a biztos pusztulástól a festményt, mely Szűz Máriát karjában a kisdeddel ábrázolja. Menekülése során magával vitte a családi ereklyét először Belgiumba, majd Bécsbe, ahonnan Püski János győri püspök által került Győrbe 1655-ben. Walter Lynch végül még 8 évig, haláláig kis városunkban élt, kanonokként és püspöki helynökként szolgálta a győri püspökséget, majd halálakor a családi ereklyét a városnak adományozta. Azóta láthatjuk a Vérrel Könnyező Szűz Mária kegyképet a győri Székesegyházban. S hogy mitől a vérrel könnyező elnevezés? Az ír katolikusok vesszőfutása korántsem ért véget a püspök távozásakor. 1697. március 17-én, éppen Szent Patrik ünnepén száműzték Írországból az összes katolikus püspököt, a Győrbe elszármazott szentkép pedig mintha továbbra is kapcsolatban állt volna az őshazával, Szűz Mária vért verejtékezett ezen a napon, mintha a püspököket siratta volna. A csodának hamar híre ment, mindenféle nemzetiségű és felekezetű polgár sietett tanúságot tenni a történtek mellett. A vércseppeket a történet szerint egy fehér gyolcsdarabbal fogták fel, ami a mai napig látható a Bazilika Múzeumban. A kegykép csodaszép barokk kerete Zichy püspök megrendelésére készült, zarándokok ezrei látogatják a székesegyházat és Szent Anna kápolnában látható kegyképet. (A kép jelenleg, a Székesegyház felújítása miatt a déli mellékhajóban kapott otthont).


A déli mellékhajó oltárképe eredetileg Szent István vértanú megkövezését jeleníti meg, jelenleg a Könnyező Szűz Mária kegykép kapott otthon az oltáron, míg a mellékhajóban sétálva Ester Mattioni Stáció képei mellett érjük el a déli hajóhoz épített kis kápolnát, ami csodálatos emléke a gótikának. A Héderváry-kápolna a templom egyetlen gótikus stílusban fennmaradt része, Héderváry püspök 1404-ben építtette hozzá a kápolnát az akkori templom déli hajójához. Keskeny, díszes üvegablakai, melyek egy részét a II. világháború utáni helyrehozatal során készített Árkayné Sztehlo Lili, Árpád-házi magyar szenteket ábrázolnak. Érdemes elidőzni a magyar egyháztörténet meghatározó alakjain. Szent Margit, Szent Erzsébet, Szent László, illetve a túloldalon az egykor befalazott, majd a kilencvenes években kibontott és felújított ablakokon Szent István, Szent Imre és Károly Róbert alakjait látjuk.


A kápolna őrzi Győr város mártír püspökének, a II. János Pál pápa által boldoggá avatott Apor Vilmos síremlékét. A Szent Rozáliát megjelenítő mozaik által őrzött majd két méteres vörös márványból készült síremlék Apor Vilmos életéből mutat a látogatónak momentumokat. A szarkofágtól jobbra egy kis emléktáblát látunk, innen tudhatjuk meg, hogy II. János Pál pápa az 1996-os látogatása során ezen a szent helyen imádkozott a győriek és mártír püspökünk lelki üdvéért. A pápa látogatása egyébként önmagában is szakrális emlékünknek nevezhető, ki feledné, hogy a pápa mobilon közlekedő pápa 150.000 embernek tartott szentmisét a győri Ipari Park területén, hogy ő emelte a győri székesegyházat Bazilika Minor rangra, illetve ő volt, aki a város mártír püspökét, Apor Vilmost boldoggá avatta.


A kápolna, a maga gótikus felépítésével, az ámulatra méltó üvegablakaival és a csodálatos síremlékkel már önmagában is érdemes egy látogatásra, de még mindig nem teljes a kép, hiszen ez a kis kápolna az otthona országunk harmadik legjelentősebb szakrális ereklyéjének, Szent László hermájának. A relikvia jelenleg, a Székesegyház felújítása miatt a Szent László Látogatóközpontban tekinthető meg, nagyon várjuk, hogy visszakerülhessen méltó helyére.

A Székesegyházból kilépve Szervátiusz Tibor műve, a millenniumi emlékmű, a Boldogasszony-kő ejti rabul tekintetünket. A Magyar Millenniumnak emléket állító műemléken a következő felirat olvasható: "Mária, magyarok nagyasszonya, segítsd meg magyar népedet". A győri emlékmű központi helyén Szűz Mária áll, karján a kisdeddel és az előtte térdeplő Szent István király feje fölé tartja jobb kezét. A márványtömböt két oldalról egy-egy csodaszarvast ábrázoló kő szegélyezi.


Innen északra fordulva érjük el a Káptalan domb legmagasabb pontján álló épületet, a Püspökvárat. A Püspökvár eredetileg tulajdonképpen egy lakótorony, a mindenkori győri püspök lakhelyeként szolgált, alsó szintjei gótikus stílusban egy csodálatos kétszintes házi kápolnával a XV. századból származnak, felső két szintje, melyek a toronyba vezetnek, a barokk időkben épült, a fejlesztés újfent Zichy püspök nevéhez fűződik. A barokk belvárosban sétálva úton-útfélen Zichy püspök nevébe botlunk, munkásságának soha el nem évülő érdemei mindmáig meghatározzák a győri Belváros képét, és ezzel hatással vannak a mai győriek életére is.

Sokáig volt zárva a nyilvánosság előtt, de néhány éve már egy belépőjegy ellenében lehetőségünk nyílik felmászni a Püspökvár tornyába, a majd kétszáz lépcső megmászásáért a látvány kárpótol bennünket, a város fekvéséből adódóan jellegzetes panoráma tárul szemünk elé szép időben. Nyugaton a Belváros közvetlen közelében fekvő Újvárosi öt templom, kicsit távolabb tekintve, illetve északi irányba pillantva a Szigetköz egyedülálló természeti értékei, ártéri erdei, a Mosoni – Duna szalagként kanyargó ágai bilincselik le tekintetünket. Keleten a mai Győr, az iparosodás nyomai, az ország első Ipari Parkja, ezen belül is kitűnik az AUDI Hungária Kft. kiterjedt területe, és a gazdag győri sportélet központja, a kiskúti sportlétesítmények láthatók. Délre fordulva pedig Győr egyik legjelentősebb szimbóluma, a Városháza mögött egy talán még jelentősebb épületegyüttes, a Pannonhalmi Bencés Főapátság sziluettjét láthatják a szerencsések és kitartó lépcsőmászók.


A Püspökvár udvarán Apor Vilmos szobra előtt álljunk meg egy pillanatra. Adózzunk csenddel, áhítattal ennek a szent életű embernek, aki életét adta hitéért, az emberekért, akiknek védelmére esküdött. Aki gondolkodás nélkül állt ki a szovjet katonák elé, megállítva őket, és megmentve ezzel a Püspökvárban őrzött, védett asszonyokat. A II. világháború végén járunk, Győr ostroma megkezdődött. Keletről betörtek a szovjet csapatok, a német alakulatok a hidakat felrobbantva vonultak vissza. A szovjet csapatok végül elérték a Káptalandombot és a Püspökvárban Apor Vilmos püspöktől követeltek asszonyokat „krumplihámozáshoz”. Szó szót követett, majd három – illetve több is, de a három volt a végzetes - lövés gördült el. Dr. Cseh Sándor egykori titkár emlékezéseiből tudjuk, hogy egy golyót a püspök reverendájába varrott zsebben hordott olvasószemüveg állított meg, egy éppen súrolta a homlokát, a harmadik viszont a hasüregébe talált utat. Talán, ha hamarabb jut be a kórházba, s főleg, ha a higiéniás körülmények megfelelőek, akkor túlélhette volna a lövéseket. Mint tudjuk, nem így történt, a kórházban halt meg, utolsó leheletével a civilek megmeneküléséért és a szovjet katonák lelki üdvéért imádkozva. Apor Vilmos példát mutatott nekünk az önfeláldozásból, a szegények, gyengék megsegítéséből és megmutatta, hogy a hitünkért mindenáron ki kell állnunk!


A Püspökvár udvarából kilépve egy igazán különleges szobor, a „Mindenki Krisztusa” állít meg bennünket.

„Akit magunk előtt látunk, Mindenki Krisztusa, aki érettünk, a mi üdvösségünkért halt meg a kereszten, s támadt fel harmadnapon. Ahogyan szemléljük – első látásra egy szokatlan, talán megdöbbentő Jézus ábrázolásról van szó. Mindez azért van, hogy közelebb vigyen bennünket a lényeghez, a krisztusi tanításhoz. Jézusnak vannak olyan ábrázolásai, ahol Szent Ferenchez, Szent Kamillhoz, Szent Bernáthoz és más szentekhez hajol le a keresztről, a győri keresztről lehajló Krisztus minket, mindannyiunkat ölel át.

Ferenc pápa 2013-ban a következőket mondta Assisiben a San Damiano Krisztusáról:
"Jézusnak nincs csukva a szeme, nyitva van, tágra nyílt tekintete a szívhez szól. És a kereszt nem vereségről - kudarcról beszél nekünk. Paradox módon olyan halálról beszél, ami maga az élet, és életet teremt, mert a szeretetről beszél, és mert Isten szeretetének megtestesülése – és a szeretet nem hal meg, sőt, legyőzi a rosszat és a halált. Aki hagyja, hogy a megfeszített Jézus rátekintsen, az újjáteremtődik, 'új teremtménnyé' lesz. Innen indul minden: ez a kegyelem élménye, amely átalakít, annak a megtapasztalása, hogy szeretnek minket anélkül, hogy kiérdemelnénk, bűnösségünk dacára is. Ezért mondhatja Szent Ferenc Szent Pál nyomán: "Engem Isten őrizzen meg attól, hogy mással dicsekedjem, mint Urunk Jézus Krisztus keresztjével' (Gal 6,14)."

Ezek a gondolatok érvényesek a győri keresztre is. Hiába születik meg akár ezerszer Jézus Betlehemben, ha szívünkben nem él, örökre elvesztünk. Mindig Krisztus a kezdeményező, Ő hajol le hozzánk a szenvedés keresztjéről, nekünk csak észre kell venni, el kell fogadni a Krisztusi szeretetet. Az arcán fájdalom van, de nem a keresztre feszítés fájdalma, hanem az irántuk való aggódásé, a mi gyarlóságaink látása, … ugyanakkor a megbocsátás és a szeretet a lényege ennek a tekintetnek. Ezt a gondolatkört folytatják a díszburkolatban kialakított idézetmezők, melyek a következő gondolatokat fogalmazzák meg: ''A plasztika teljes magassága a kereszttel együtt 480 centiméter, a lábujjak a közönség számára elérhetőek, megérinthetőek. Az alkotás anyaga öntött, cizellált, patinázott bronz. A művet úgy helyezték el, hogy mind a Dunakapu tér, mind a Bécsi kapu tér irányából érkezők jól láthassák, magához hívja a közösséget. A plasztika kiegészítő elemei a díszburkolatban kőlapokból kialakított idézetmezők, amelyek a következő idézeteket tartalmazzák: „Nem a szögek, a szeretet tartotta Jézust a kereszten.” (Szent Ágoston); „Ha felemelnek a földről, mindenkit magamhoz vonzok.” (Jn 12,32); „Föltekintenek arra, akit keresztül szúrtak.” (Jn 19,37); „A kereszt erősíti a gyengét, szelídíti az erőset.” Az utolsó idézet Boldog Apor Vilmos püspöki jelmondata, amely átvezetést képez a szentéletű püspök szobra felé, amely a Mindenki Krisztusa című alkotástól néhány méterre található.

''Lehetetlen észre nem venni Jézus ölelő mozdulatát, amivel védelmébe veszi az erre sétálókat. Érkezzünk bármelyik irányból, Jézus fogad és vár bennünket. A különleges alkotás a győri mester, Lebó Ferenc műve, aki tudatosan formálta Jézust a keresztről lehajoló, halálában is védelmező formában. A mű 2018-ban készült, a következő évben felavatott győri Keresztúthoz szorosan kapcsolódva.


Innen már tényleg csak néhány lépés, és elérjük a város legújabb szakrális emlékét, a 2019. április 15-én, Nagyhétfőn felavatott győri Keresztút első stációját. A Keresztút, Jézus kálváriájának állomásait megörökítő útvonal a Székesegyház oldalából indul, innen egy 1 kilométeres körön belül vezetve végig a körmenetet a győri barokk belváros jelentős pontjain, a Dunakapu tértől, a Széchenyi téren keresztül a Bécsi kapu térig, ahonnan visszatér a Székesegyház fő homlokzatához. A keresztút állomásait hét dombormű, öt festmény és két grafika alkotja, helyi művészek összefogásával, és Sándor János, építész-tervező koordinálásával valósult meg.


Tovább sétálva elhaladunk a székesegyház északi hajója mellett, ami a török időkben földdel feltöltve várvédő szerepet töltött be, és hamarosan meglátjuk Szent László tiszteletet parancsoló figuráját, amint kardját és a somogyvári, román stílusú székesegyház makettjét kezében tartva áll a székesegyház déli homlokzata előtt. „Fejjel nagyobb mindenkinél” felirata emlékeztet szellemi nagyságára. A szobor egy győri civil család segítségével került felállításra 2012-ben, természetesen László napon. Készítője Lebó Ferenc, győri szobrászművész, akinek a Vatikánban Apor Vilmos püspökről készített domborműve látható. A művész 6 hónapig dolgozott a lovagkirály szobrán. A szobor felavatása után körmenettel emlékeztünk Győr város védőszentjére.


A szoborral szemben nyílik egy kis udvar, nem is gondolnánk, mily fontos emléket rejt az ide nyíló kapu. Ugyan csak ideiglenesen, de itt, a Szent László Látogatóközpontban tekinthető meg az ország harmadik legjelentősebb szakrális ereklyéje, a Szent László koponyacsontjait őrző relikviatartó, melynek másolatát a budavári Mátyás templomban láthatjuk. Természetesen Szent László hermájáról van szó. Szent László, Árpád házi lovagkirály, a kora középkori lovagkép megtestesítője, legendák, háborúk hős résztvevője 1095-ben hunyt el, síremléke a nagyváradi székesegyházban majd 100 évvel később, a lovagkirály szentté avatásakor került felnyitásra, ekkor, még fából készült az első ereklyetartó, amibe a király koponyacsontjai kerültek. Az áldást hozó herma viszontagságos és fordulatos története során egy alkalommal leégett, miután egy egyszerűbb, aranyozott ezüst ereklyetartó készült, amit, 1607. évi, prágai átalakítása után Náprághy Demeter püspök hozott magával Győrbe és kapta meg végső otthonát a győri Székesegyházban. A XVIII. században egy komáromi epicentrumú földrengés sújtotta a várost, a győriek Szent Lászlóhoz imádkozva, és a már sokat emlegetett Zichy püspök által elindított körmenettel kérték a lovagkirály „segítségét”. A körmenet később hagyománnyá vált, azóta nem telt el egyetlen év sem úgy, hogy ne tartottuk volna meg a körmenetet (kényesebb években akár a templom falain belül). Kevesen tudják, hogy Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol egyszerre, egy időben volt látható a három legfontosabb magyar ereklye, a Szent Korona, a Szent Jobb és Szent László hermája.

Rövid sétával a Gutenberg téren lyukadunk ki, ezzel elhagyjuk a Káptalandomb területét, de sétánk még korántsem ér véget itt. A kis téren egy emléktábla emlékeztet bennünket arra, hogy a győri vár belső kapuja állt valaha ezen a téren. Most a város egyik legjelentősebb barokk emléke, a Frigyláda szobor állít meg bennünket. A Frigyláda szobor a barokk Győr pompáját idézi, a hozzá kapcsolódó történet pedig arra emlékeztet, hogy nem kifizetődő sem a bigámia, sem az, ha a felelősség elől el akarunk menekülni. Történt ugyanis, hogy egy zsoldos katonát többnejűséggel és hamis névhasználattal gyanúsítottak meg. A katona előállításakor elszaladt, és a jezsuitáknál keresett (és talált) menedéket, a rektor a várkapitány követelésére sem adta ki a szökevényt. A kapitány blokád alá vette a jezsuiták templomát, rendházát (a mai Széchenyi téren található bencés épületegyüttest). Ezt az állapotot gondolta megoldani a győri püspök, aki egy, az Úrnapi körmenetet követő kisebb körmeneten próbálta a katonát a Székesegyházba menekíteni, mégpedig úgy, hogy ministráns ruhát adott a szökevénynek, aki a többi ministráns között megbújva próbált menekülni. A mostani Gutenberg, akkor Riadó – téren állomásoztak azonban a zsoldos katonák, akik észrevették és felismerték a szökött katonát. Azonnal dulakodás alakult ki, melynek során a pap kezéből kiütötték az Oltáriszentséget tartalmazó monstranciát, mely darabokra tört, az Oltáriszentséget pedig összetaposták. A szentségtörés után két évvel, 1731-ben, Isten kiengesztelésére III. Károly király (VI. Károly császár) megbízásából Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervei alapján Antonio Corradini készítette a lehengerlő műemléket.


A térről Győr talán legcsodálatosabb barokk utcácskája, a Jedlik Ányos utca vezet bennünket a Belváros meghatározó pontjára, a Széchenyi térre. Vezetne, ha nem állítana meg bennünket egy másik lehetséges győri tematikus séta fontos résztvevője, a majd 400 kilós szódásszifon, a Jedlik-csobogó (Hefter László, pannonhalmi üvegesmester munkája). Most azonban csak annyit, hogy hol a menekülő katonára emlékeztető Frigyládára tekintve, hol a szódára, fröccsre, Jedlik Ányosra utaló szódásszifonra pillantva látjuk azt, milyen harmóniában él meg egymás mellett a barokk és a XX. század, a múlt két emléke egészen eltérő megformálásban.

E kis kitekintés után visszatérve, a Jedlik Ányos utca ugyan a középkori város „polgári” központjához vezet bennünket, a város barokk „főtere”, az egykori Piac – és Fő – tér, a mai Széchenyi tér ugyancsak sok szakrális emléket tartogat még számunkra.

Csak a téren órákat tudnánk eltölteni, felidézve a történelmi emlékeket, legendákat, megemlékezve a lőcsei fehér asszonyról, aki a Régi Városháza börtönében töltötte élete utolsó napjait, végighallgatva a pellengére felállítását, Kossuth Lajosról, aki ugyanazon épület balkonjáról szónokolt, a török pasa háreméről, a bécsi „Stock im Eisen” másolatáról, vagy akár a jezsuiták áldásos győri tevékenységéről, akiknek a mai bencés épületegyüttest, illetve egykori templomukat, a magyarországi kora barokk egyik legcsodásabb példáját, a Loyolai Szent Ignác templomot köszönhetjük. Megcsodálhatnánk az 1645 óta működő Széchenyi Patikát, melynek hangulata, álomszerű freskói bizonyosan rabul ejtenek bennünket.

Nem mindenről lesz szó természetesen, de kezdjünk is nézelődni. Mindjárt szemünkbe ötlik a tér szinte közepén álló Mária – oszlop, melyet Buda várának 1686. évi töröktől való visszafoglalásának emlékére emeltett Kollonich Lipót győri püspök.  Az oszlop talapzatán álló négy barokk szobor Szent Istvánt, Keresztelő Szent Jánost, Páduai Szent Antalt és – ami országunkban igencsak ritkán fordul elő - Ausztria védőszentjét, Szent Lipótot mintázza. Ha tanultunk latinul, olvassuk el a talapzat tábláit, melyeken az Európát megmentő hadjárat dicsőítését láthatjuk. Ha nem tudunk, nos, akkor is érdemes rápillantani!


A tér déli oldalát a Bencés épületegyüttes uralja, keretezi. Érezhetünk ellentmondást, amikor azt halljuk, hogy bencés templom, majd a templom nevére tekintve a jezsuita rend alapítójának, Loyolai Szent Ignác nevével találkozunk, megint máskor a jezsuitákat emlegetjük ugyanitt. Minderre természetesen van magyarázat. Szinte a rend alapításával egyidőben jelentek meg a jezsuita testvérek Győrben, a XVI. – XVII. század fordulóján. Fontos feladatuk volt a török időkben és utána kiürült, lepusztult városban. Templomot, rendházat, iskolát kellett építeniük, tanítani, segíteni, Istenhez visszavezetni az itteni lakosokat, az ide érkezőket.

A mai, eklektikus stílusú gimnázium eredeti és a kora barokk egykori rendház, ma diákotthon épülete közé ékelődött Loyolai Szent Ignác templom építése a XVII. század első felében kezdődött és még 1641-ben be is fejeződött, mint azt a homlokzaton látható évszám is mutatja. A templom a mai Magyarország egyik legkorábbi barokk épülete, a kora-barokk kiemelkedő építész- és művészettörténeti emléke.


A kéttornyos épület a római Il Gésu templom alapján, a bécsi jezsuita templom mintájára épült, bár az Il Gésu templommal ellentétben, itt a mellékkápolnák nem egymásból, hanem a főhajóból nyílnak, ezzel pompás egységet adva a templombelsőnek. A templomba belépve megérint bennünket a barokk díszítettsége, az angyali „jelenlét”. A belső kialakítás, a mai forma elkészülte sok – sok évet, évtizedet vett még azonban igénybe.

A főoltáron Loyolai Szent Ignác megdicsőülése látható. Az oltárképek és freskók többsége Paul Troger, bécsi mester munkáját dicséri, a mester önmagát is megfestette az egyik freskón – egyes vélemények szerint némileg túlságosan is idillikus képet is festve önmagáról. A mellékoltárok, a Győzedelmes Boldogasszony Oltár, a Magyar Szentek Oltára, Szent Pál, Szent István, Szent György, Szent Rozália oltárok a szentek életének fontosabb mozzanatait mutatják be.


A jezsuiták rendjét Mária Terézia királynő idejében kihirdetett pápai bulla oszlatta fel, nem sokkal később, 1802-ben a bencés rend vette át az épületegyüttes irányítását.

Elhagyva a Széchenyi teret, újfent, sétánk során immáron harmadszor köszönt bennünket Szent Rozália, akinek segítségét leginkább járványos időkben kérték az itáliaiak, most a Kazinczy utca egyik legszebb épületének homlokzatán láthatjuk őt.

Pár lépés után Sárkányölő Szent György egészen forradalmi megformálása mellett állunk meg egy pillanatra, és az iparváros gyöngyszemében felfedezett emlékekkel feltöltődve érünk vissza a Bécsi kapu térre, ahonnan sétánk indult.


Ha mindez nem lenne elég, akár gyalog, akár kocsiba ülve, a Bécsi kapu tértől vezető Rába kettős hídon keresztül érjük el azt az Újvárost, mely a város második legöregebb, történelmi városrésze, s melynek legfontosabb utcája, a valaha Bécs felé vezető főút, ma Kossuth Lajosról elnevezett utca még egy, illetve egészen pontosan öt meglepetést rejt a kitartó felfedezőknek. A Kossuth utcán ugyanis öt felekezet öt temploma áll, hirdetve a nyitottság, az ökumenikus gondolatok, a szolidaritás, és az egymás elfogadásának üzenetét.


A Rába kettős híd újvárosi hídfőjénél kereshetjük (de csak az igazán kíváncsiak találhatják meg) az Insula Lutherana – Evangélikus konvent Öreg templomát, innen pár méterre áll az ország második legnagyobb Zsinagógája, két picinyke keresztutcával elválasztva csak a református templomtól, ahonnan szinte egy lélegzettel érjük el a Kossuth utcai katolikus templomot. És mire csodálkozásunkból felocsúdnánk, már szinte el is hagytuk a városba letelepedő rácok által épített, ma görög- katolikus templomként működő kis gyöngyszemet. Hát mi ez, ha nem szakrális feltöltődés? Aki kíváncsi, térjen vissza az Öt templom Fesztivál, vagy az Öt templom Advent rendezvénysorozata idején!


A városból elindulva, ha a közlekedési táblákat követjük, akkor elhaladunk a szintén Wittwer Márton karmelita testvér által tervezett Kálvária domb mellett, majd a kismegyeri csata emlékművétől kísérve elhagyjuk Győrt. Nos, nem mondhatom, hogy ezzel véget ér a szakrális séta/túra, vagy hogy mostantól kevésbé jelentős emlékművek, relikviák várnak bennünket.


Utunkat folytatva haladjunk déli irányba a 82-es főúton, mintha csak a Balatont vennénk célba, ahogy ez ténylegesen lenni szokott a nyári időszakban, hiszen ez a főút adja „ősidők” óta az összeköttetést Győr és a Balaton északi partja között. Érdekes mai szemmel tekinteni arra, hogy a kb. 30 km-re nyugatra fekvő Lébényből már lehet látni a Pannonhalmi apátság kupoláját, Pannonhalmától nem messze a Cseszneki vár mutatja az utat, Cseszneket elhagyva Zirc lesz a következő „GPS pont”, és nem sokkal Zirc után Veszprém bukkan fel a látóhatáron, a középkorban így segítve a hagyományos módon közlekedőket, ma pedig így mutatva meg nekünk a régiek „tudását”.

Első település Győrtől délre, a kedves nevű Nyúl. Nem mehetek el említés nélkül a Sokorói halomvidék ezeréves szőlőkultúrájának emlékét őrző, jóhírű, löszfalba vájt nyúli pincesor, apró, akár 500 éves működő pincéi mellett, és az Európában is egyedülálló, mégis, még Magyarországon is alig ismert nyúli szurdokvölgy, a Szurdik mellett, de szakrális kincset is rejt a 4400 fős kis község. Illetve nem is rejt, hiszen közvetlenül a főút mellett áll a nyúli templom. A Fellner Jakab típusterve nyomán készített és Dorfmeister István freskóival díszített barokk katolikus templom érdekessége, hogy építését Mária Terézia királynő magánpénztárából finanszírozta. Felszentelésére a császárnő egy 1750-ből származó kelyhet és egy olyan ereklyetartót küldött ajándékba, amely Krisztus keresztjének egy kis darabkáját őrzi. A két ajándék az uralkodó hitelesítő kísérőlevelével együtt mind a mai napig megvan. 

A 11 km-es Kökörcsin-körút a templom mellől indul és a Mária-szobor érintésével a Szurdikon át vezet fel a hegybe, ahol a Szent Donát-kápolnán kívül felkereshetjük a legszebb kilátópontokat és a Nyúlra annyira jellemző löszmélyutak pincesorait is, de régi nádas- és présházak, egykori partlakások, kemencék, sőt a helyi történelmi és irodalmi emlékek sem maradnak ki.

Túránkból ne maradjon ki a 13 km-es Nyúli Keresztút, mely a község területén álló 14 - nemrég felújított út menti feszületet kapcsolja össze 14 stációs keresztúttá. 9


Nyúl területét elhagyva hamarosan egy leágazáshoz érkezünk, innen pár perc autóút után elérjük Magyarország egyik legkiemelkedőbb vallási központját, épített és kulturális emlékét, a Pannonhalmi Bencés Főapátságot, illetve először az annak otthont adó települést, Pannonhalmát.


A megye különleges értéke a Pannonhalmi Bencés Főapátság. A főapátság látványos épületegyüttese a Szent Márton-hegyen épült fel. A román stílusú altemplom és kerengő, valamint a gótikus bazilika az évszázadok során barokk és klasszicista stílusú épületrészekkel egészült ki, amelyek a főapátság mai arculatát meghatározzák. A 19. századi könyvtárterem 400 ezres gyűjteményében számos könyvritkaságot őriznek. Az egész épületegyüttest a magyar klasszicizmus egyik legismertebb alkotása, az 55 méter magas torony koronázza. A Pannonhalmi Bencés Főapátság az UNESCO Világörökség Bizottságának döntése nyomán 1996 decembere óta a világ kulturális örökségének része.



Az apátsági látogatást kiegészíthetjük egy kis kirándulással a Pannonhalmi Arborétumban, ami az apátsági műemlék-együttes szerves folytatása. Különlegessége, hogy a hegy északkeleti, meredek lejtőjére telepítették. Ma mintegy 400 növényfajt gondoznak benne. A levendulás kert meglátogatása és a Lombkorona Ösvény bejárása se maradjon ki a túránkból.

Utazunk tovább, a kanyargós főúton elhagyjuk a Cseszneki Vár megkapó romjait, és a Bakony domborulatait elérve Zircig meg sem állunk. A cisztercita apátság már messziről jelzi az utazónak, hogy jó irányban halad.

A város jelképe a ciszterci székesegyház, mely a XVIII. században épült, barokk stílusban. A XX. század folyamán templom belső terében a freskókat restaurálták, és ennek során derült ki, hogy az idősnek festett arcok alatt eredetileg fiatal személyek arca látható, a fehérre átfestett szobrok pedig arannyal vannak bevonva. A templom tervezője ismeretlen, a freskókat Wagmaister József, a Szűz Mária mennybevételét ábrázoló főoltárképet a Győri székesegyház látogatása óta már számunkra is ismert Franz Anton Maulbertsch készítette.

Az apátsághoz tartozik a XVIII. században, a karmelita szerzetes tervező, Wittwer Márton által tervezett monostor, mely két jelentős intézménynek ad otthont: a Bakonyi Természettudományi Műzeum és a Reguly Antal Műemlékkönyvtár látogatható az épületben. Itt megpihenve a zirci arborétum nyújt aktív pihenési lehetőséget, és a kellemes arborétumi séta után megkóstolhatjuk a ciszterci testvérek által főzött apátsági sört is!

Zirc területén letérünk egy rövid kitérőre a 82-es főútról, csak néhány kilométer a Bakony domborulatain át, és elérjük az ország egyik legjelentősebb bencés központját, a bakonybéli monostort. Bakonybél a Dunántúl és talán egész Magyarország egyik legősibb szakrális helyszíne. A bencés monostort I. Szent István államalapító királyunk alapította, így érthető, hogy az Árpád – házi királyok idején fontos szellemi központ volt. Egyik legismertebb lakója Szent Gellért volt.

A kitérő után még 20-30 perc autóút juttatja el a kirándulót a királynők városába, Veszprémbe, ami szintén egy teljes könyvet is megtöltene történelmével, látnivalóival, emlékeivel. A teljesség igénye nélkül, ne hagyjuk ki sétánk során a Várnegyed egyedülálló utcácskáját rengeteg látnivalójával, a Szent Mihály – székesegyházzal, a Gizella kápolnával és a hozzá tartozó Várkúttal, a Szentháromság oszloppal és az Érseki palotával. Mindezeket elhagyva az utca végében megcsodálhatjuk Szent István király és Gizella királyné szobrát. Ez a pont egy tökéletes kilátóhely, ahonnan csodás kép tárul szemünk elé. A vár lábánál a Szent Margit – romok, Szent Margit egykori otthona, a veszprémi Viadukt és a háttérben a Bakony vonulatai teszik teljessé a panorámát.

Források:


https://www.kozterkep.hu/814 http://www.kaptalandomb.hu/hu/kiallitas/6/egyhazmegyei-kincstar-es-konyvtar/


https://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=34222

https://www.kozterkep.hu/33957/mindenki-krisztusa

www.magyarkurir.hu

https://www.nyul.hu/nyul-bemutatkozas

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pannonhalmi_Benc%C3%A9s_F%C5%91ap%C3%A1ts%C3%A1g

 
 
3.A Mosoni-Duna holtágán.jpg

SUP túrák a szigetközi vizeken

Nyugat – Magyarország, ezen belül is a Szigetköz folyóvizein barangolunk a következő percekben.

Mióta ember él a Szigetközben, az életét a vizek, folyók határozzák meg. A folyó adta az élelmet, a munkát, a mosási lehetőséget, a kereskedelem útja volt. A folyó és az ember szoros kapcsolatban éltek egymással, egymás mellett. Ahogy változott az életünk, a folyó szerepe is megváltozott. Az ipari forradalom után a cégek a folyó mellé telepedtek, az iparosodás egyik hajtóereje is a folyó volt. A környék mai életében is szerepe van a folyóknak, ha nem is a hagyományos, történelmi módon. A vízi sportok, a hajós kirándulások, a vizes hobbyk és természetesen a vízi turizmus kialakulása, elterjedése magától értetődő volt és természetesen megállíthatatlan.

A Szigetköz, ez az egyedülálló, a Duna által épített, formált és meghatározott természeti csoda, megszámlálhatatlan lehetőséget kínál számunkra, és ezek közül az egyik legjellemzőbb és szinte kihagyhatatlan a vízi turizmus rengeteg fajtája. Túrázhatunk a Mosoni – Dunán, a Rábán, Rábcán, a Lajtán. Választhatunk magunknak kishajót, motorcsónakot, ladikot, kajakot, kenut, sárkányhajót, és ma már akár SUP deszkát is.

Röviden nézzük meg, mi is az a SUP deszka tulajdonképpen?

A SUP, azaz Stand Up Paddle, magyarul leginkább állószörf vagy állva-evezés. Ez a világ legdinamikusabban fejlődő, egyik legkedveltebb és talán a legkönnyebben elsajátítható vízisportja. A sportág, de mondjuk inkább, hogy maga az eszköz Polinéziából származik, ahol a helyi halászok a kenujukban állva hajtották magukat előre, innen vették a szörfösök az ötletet, hogy evezve tegyék meg a part és a hullámtörők közti területet, ezzel is gyorsabban haladva. Első ránézésre az ember nem érti, mi a jó abban, hogy állunk egy deszkán és evezünk, de mint sok mindenről, a SUP-ról is kiderül, hogy felhasználása sokkal sokrétűbb lehet, mint gondolnánk. Eleve nem kötelező állni rajta. Hajthatjuk állva, térdelve, ülve, de akár a fekvést is kipróbálhatjuk, sőt, még meditálhatunk is rajta. Nagyon elterjedt a deszkán való jógázás, akár még a horgászat is kipróbálható a deszkáról, bár tény és való, nem ez a jellemző. Kényelmes vízi túrát, erőteljes evezést, egyéni, vagy csoportos túrát szeretünk, a SUP mindegyikre tökéletes. Korra, nemre való tekintet nélkül mindenki kipróbálhatja, garantáltan nem fog csalódni.


Az ember csendben, a “vízen járva” fedezheti fel a világot, gyönyörködhet a természetben, figyelheti a vad-, és élővilágot, anélkül, hogy megzavarná azt, vagy kárt tenne benne. Egy olyan különleges világot ismerhetünk meg, és egy olyan, szinte elérhetetlen nyugalmat, szépséget kaphatunk SUP-ozás során, hogy ez szinte a meditálás hatásaival is felér.


A SUP az egész család számára remek kikapcsolódást nyújt, mivel SUP-olni teljesen biztonságos, mégis izgalmas. SUP-on állva evezni remek testedzési lehetőség és kikapcsolódás is egyben. Aki egyszer kipróbálja, többé nem néz ugyanolyan szemmel a világra.


Az állószörf nem igényel előképzettséget, használatát mindössze néhány perc alatt el is lehet sajátítani – sokkal könnyebb megtanulni, mint biciklizni, vagy úszni. Mindössze egy nagyméretű speciális szörfdeszkára, a hozzá tartozó evezőre, és némi egyensúlyérzékre van szüksége a túrázónak. A legnehezebb rész a deszkán való felállás, azonban néhány perc gyakorlás után már ez is mindenkinek sikerülni szokott. Általában sarokra ülve, majd onnan térdelve folytatjuk, és amikor ez már biztonsággal megy, akkor próbálkozunk a felállással. A két előbbi pozicíót egyébként a későbbiekben is bármikor használhatjuk, ha kicsit pihenni, relaxálni szeretnénk menet közben, ha nem érezzük tökéletes biztonságban magunkat állva, vagy akár nagyobb hullámok mellett. Itt nincsenek kőbe vésett szabályok, nem kötelező és előírás, hogy végig állva kell evezni a SUP deszkán. Maga az evezés pedig egyenesen gyerekjáték, ezt is érdemes még ülve, vagy térdelve gyakorolni. Aki valaha kajak-kenuzott, netán kicsi evezős múlttal rendelkezik, azonnal érezni fogja az evezés finomságait.

Ennyi, egy deszka, egy evező, és egy elszánt ember. Pontosan ennyi kell egy felejthetetlen SUP-ozáshoz. Hogy megfelelő látnivalót és útitársakat is csatlakoztatunk? Az már csak hab a tortán.

Magyarországon a Stand Up Paddle-ozás szinte bármilyen vízfelületen űzhető. A Balaton, a Velencei-tó, a bányatavak és folyóink is számtalan evezési lehetőséget kínálnak kisebb-nagyobb túrákra. Egyetlen hely van az országban, ami kivételt képez a szabad SUP-olás alól: a Duna fővárosi szakasza, amin csak külön engedély birtokában lehet evezni.

Az eltérő követelmények és felhasználási helyek különböző deszkákat igényelnek. A szigetközi SUP túrákhoz az allround, avagy általános és túra deszka használata ajánlott. Ezek ugyanis a folyók, illetve tavakon való túrázásra lettek kifejlesztve, szélesebb és vastagabb formájuk miatt könnyebb velük a folyókon való biztonságos evezés.

SUP túra a Mosoni – Duna alsó ágán és a Rábán Dunaszentpáltól Győrig


A kellemes egynapos túra a Szigetköz főbb településeit érinti, a Mosoni-Duna főágán „csorgunk le” egészen Győrig, ahol egy kis Rába menti kitérő után a győri „Aranyparton” fejezzük be a kirándulásunkat. A túra során megismerjük a Mosoni-Duna kialakulásának történetét, a növény- és állatvilággal ismerkedünk, a szigetközi kis falvak életébe, hozzájuk kapcsolódó mondákba, régi, hagyományos szigetközi szakmák kulisszatitkaiba kapunk bepillantást, illetve a túra végén Győrt látjuk más szemszögből, és a város névadó folyóján, a Rábán is evezünk egy kis szakaszon.


Túra típusa: természeti, pihenő, hobby – sportos, nyári szezonban


Célcsoport: 10-100 éves korig. Nagyon széles a célcsoport, kisgyermekes családoktól, fiatal baráti körökön keresztül, aktív idős korig bárkinek ajánlható!


Túra időtartama: 6-7 óra


Túra nehézsége: közepesen nehéz, aktív életmódot folytató vendégeknek meg sem kottyan, de mindenki képes a teljesítésére. A túra végén, a Rába folyón folyással szemben evezünk, ez egy kissé megerőltető, de nem kötelező része a túrának.


Túra hossza: 25-30 km


Eszközigény: SUP deszka, evező, fürdőruha, esetleg vízi cipő, vízálló hátizsák, kulacs, esetleg szendvics, csoki szelet, vízálló telefontok.


Pihenők: igény szerint, de az alábbi településeken van lehetőség kikötni, hosszabb – rövidebb időt pihenéssel, feltöltődéssel tölteni.

Dunaszentpál – a túra kiindulópontja

Győrladamér – kikötő, infrastruktúra nélküli

Győrzámoly – kikötő, infrastruktúra nélküli

Győr Aranypart – célpont, infrastruktúrával


Túra leírása, programterv:

A túrát érdemes a kora délelőtti órákban indítani, általában felfújható deszkákkal veszünk részt a SUP túrákon, saját, vagy bérelt felszereléssel. A bérlési lehetőségek egyre jobbak, Győrben is van lehetőség deszkát bérelni. Vízálló hátizsákot érdemes a deszkára kötni, ebben, vagy zsákban lehet kulacsban vizet, elemózsiát vinni a kirándulásra. Ajánlott fürdőruhában, bikiniben részt venni, arra egy laza póló, rövidnadrág az ajánlott öltözék (fürdés szinte garantált). Az érzékenyebb bőrűek naptejet, vízi ruhát hozhatnak, hiszen az UV-sugárzás szempontjából kényes dél körüli időszakot is a folyón fogjuk tölteni.

A túra célja a természet, a folyó és környékének megismerése, a testmozgás, a feltöltődés, semmiképpen nem a verseny.

A túra Dunaszentpálnál indul, ott kell a deszkákat felfújni, a zsákokat rögzíteni, a deszkákat vízre tenni, és vízre szállni, az evezés alapjait elsajátítani. Mivel szinte a teljes túrát folyásirányban tesszük meg, így könnyed evezéssel, gyorsan kellemes, kényelmes tempót lehet elérni, senki nem fogja túlterhelni magát. Innen a Mosoni-Dunán evezünk végig, érintve Dunaszeget, Kunszigetet, Győrladamért, Győrzámolyt, Győrújfalut, és így érjük el Győrt, ahol a Mosoni – Duna és Rába folyók összefolyásánál egy rövid szakaszon a Rábán evezünk sodrással szemben, megkerüljük a Radó – Szigetet és evezünk vissza a torkolatig, onnan a Dunán újra folyásirány ellenében az Aranypartig evezünk. Az Aranyparton ér tehát véget a túránk a délutáni órákban.

Látnivalók, ismeretek a túra mentén:

A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája, ezzel együtt Magyarország legnagyobb szigetvilága, egy egyedülálló, különleges, csodálatos természeti tájegység.

Területe: 375 km2, hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6–8 km.

A lejtési viszonyok alapján két részre: a Felső- és Alsó-Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik.

Valaha a Pannon – tenger mosta mostani lakóhelyünket. Körülbelül 2,5-3 millió éve az Ős – Duna találta meg a mai Szigetköz irányába az utat, az Alpokból érkező lelassuló folyó a síkságon nem tudta tovább görgetni roppant mennyiségű hordalékát, a folyó lelassult, megkezdte építő munkáját. Zátonyokat, szigeteket, hordalékkúpokat épített a Pannon – tenger torkolatánál, így töltötte fel a síkságot, a mostani Kisalföld, Szigetköz területét. A zátonyokon, szigeteken a vízi életmódhoz közel álló növény- és állatvilág alakult ki, telepedett meg. Az ember települései is itt, a hordalékdombok tetején épültek fel, együtt élve a folyamatosan változó folyóval. A XIX. századi folyamszabályozás után ennek a csodálatos világnak csak nyomai maradtak, a mocsarasok, nádasok sok helyen eltűntek, a holtágak tavakká alakultak, de az egyedülálló terület egy része megmaradt. Ma is fészkelő helye a költöző madaraknak, rejtekhelye az állatoknak.

A Szigetköz mocsaras, vízjárta vidéke természetes határként, limesként védte Pannóniát a Római Birodalom északi peremén. A népvándorlás hullámai is a terület peremvidékét érték, nem sokan merészkedtek be az ingoványos mocsarak közé. A Szigetköz első állandó lakói a magyarok voltak. Lakossága ma is magyar, bár található itt besenyő, kun, török, itt-ott szláv családnév is.

A történelem folyamán nagy árvizes évek: 1242, 1426, 1760, 1809, 1845, 1850, 1862, 1883, 1954, 2002 és az eddigi utolsó 2013. Ezekben az években szinte komplett települések pusztultak el a Szigetközben.

Az 1954. évi szigetközi árvizet a még élő idősebb nemzedék nem felejti el. Ekkor az ár Ásványrárónál a Nagy Duna árvízi gátját a víz átszakította és a Szigetköz nagyobb része víz alá került. A Győr-Révfalut védő körtöltés is átszakadt és elöntötte Révfalut. Azóta megerősítették a gátakat, eltüntették a pusztító árvíz nyomait. A Szigetköz újjáépült. A fiatalabbak a 2002-es és 2013-as árvizekre emlékezhetnek, melyek ugyan szerencsére óriási pusztítást nem végeztek, de nem felejtjük, hogy a bútorainkat a padlásra, a gyermekeinket pedig a Győrtől déli irányban fekvő „nyúli havasokban” élő nagyszülőkhöz vittük azokban a bizonytalan napokban. Fiatal és idős együtt dolgozott a töltéseken a katasztrófavédőkkel, tűzoltókkal, vízügyi szakemberekkel és a búvárokkal, akik a víz alól erősítették meg a gátat, hogy ne szakadjon át. Amikor arról beszélünk, hogy a középkorban mennyire szorosan függött össze az élet a vízzel, a folyókkal, akkor mi, szigetköziek nem tudunk nem arra gondolni, hogy bármi történjék, bárhogy változzon a világ, itt ma is a „víz az úr”.

A települések keletkezésének is van történelme. A szolgalegények tavasszal kihajtották a szigetekre a gazdák teheneit, s egyik szigetről a másikra úsztatva, kint legeltették a csordát késő őszig. Sokszor télen is kint voltak a rideg tartású állatokkal. Erre a hagyományra emlékeztet a mai napig a dunaszegi Gulyahajtás ünnepe, ami a helyiek körében igen kedvelt, hagyományőrző fesztivál. A pásztornép magának való volt. A család többi része (asszonyok, gyerekek) a magasabb szigeteken lakott. Ladikon mentek ki a pásztorhoz, aki a természeti elemek elleni védekezésül paticskunyhót (ha sok nem is, néhány még látható a Felső Szigetköz településein, illetve  a Szentendrei Skanzen őrzi a népi építészet emlékeit) épített magának. Ha gazdalányt vettek el, akkor valamelyik szigeten építettek maguknak házat. Ezekből fejlődtek ki később a tanyaszerű települések.

A Szigatköz flórája és faunája

A Szigetköz egyedülálló adottságainak köszönhetően, változatos élőhelyein nagyon gazdag és változatos állatvilág telepedett meg. Az flóra és fauna életét, sokszínűségét természetesen befolyásolták a klimatikus változások, és legfőképpen az emberi hatások, pl. Bős-Nagymarosi erőmű építésének következményei, de ettől függetlenül kijelenthetjük, hogy a Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek Magyarországon máshol nem fordulnak elő. [1]

Fauna

A Szigetköz a Duna halbölcsője volt a Bős (Gabcikovó) vízlépcső megépítéséig és a víz eltereléséig. 65 halfaj élt a vizeiben, ez a hazai fajok 80%-a. Megtalálható itt, az eredetileg tiszta hegyi patakokban élő sebes pisztráng éppúgy, mint a mocsarak, lápok védett fajai: a réti csík, vagy a lápi póc. 

A kétéltűek csaknem valamennyi faja megtalálható a Szigetközben. Közülük gyakori a kecskebéka, a vöröshasú unka, és a mocsári béka. A Szigetköz kis településein élő, de jellemzően Győrben dolgozó, ingázó helyiek tudják, hogy a párzási időszakban különösen figyelni kell a kis állatokra, ugyanis a békák szinte elözönlik a szigetközi főutat, veszélyeztetve ezzel saját életüket.

A madárfajok száma 230-ra tehető, közülük a Duna ágrendszerében járva először a gémfélék tűnnek fel. Szeretettel várjuk minden évben a gólyák megjelenését, de ha figyelmesen közlekedünk, akár útközben, még az autóból is láthatunk gémeket, kócsagokat.

Az emlősök közül a nyest lábnyomaival bármelyik reggelen találkozhatunk, ha nincs garázsunk, vagy csak lusták vagyunk beparkolni, előfordul, hogy szétrágja az autók kábeleit, de olyan is volt már, hogy a feledékeny „gazda” reggelre üresen találta a baromfiudvart, ha este elfelejtette bezárni a tyúkokat. Ilyenkor a nyest, a róka, vagy akár a vidra is lehet a bűnös.

1991-óta természetes úton megtelepedett a száz éve kihalt hód is, Magyarországon először. Azóta úgy elszaporodtak, hogy a bővizűbb ágrendszerekben sokfelé megtalálhatók, egy-egy szerencsés SUP-ozó, de akár a kutyasétáltatók is felfedezhetik őket.

Flóra

A Szigetköz növényvilága, megfelelően a terület természeti egyedülálló adottságainak nagyon különleges. Tipikus formák a láperdők, a mocsárrétek és a ligeterdők. A folyók szabályozásával és a bősi vízerőmű felépítésével ezek a hagyományos növényi társulások egyre inkább visszaszorulnak a Szigetköz védett területeire.

Láperdők leginkább a Felső-Szigetköz területein jellemzőek (Hédervár, Máriakálnok, Mosonmagyaróvár környékén).

A mocsárrét az Alsó – Szigetközben elsősorban Lipóttól délre, illetve a Duna árvédelmi töltése mentén található meg, sajnálatos módon nem védett területek ezek, így szárazabb években újabb és újabb területeket törnek fel és szűnnek meg a mocsaras rétek.

Lakói

Mint az a Föld más sarkaiban, itt is hasonlóan történt, az ember ott telepedett le, ahol vízben, vadban gazdag területet talált. A Szigetköz ideális helyszín volt, hisz mindemellett a mocsaras vidék védelmet is nyújtott. Hamar kialakultak a jellemző mesterségek – a természet nyújtotta adottságokra épülve, a természet jellemzőit kihasználva. De a természet határozta meg az emberek építkezési szokásait is, és természetesen visszaköszönt a lakosok mondáiban, meséiben, népdalokban is. A szó szoros értelmében mondhatjuk, hogy az ember együtt élt a folyóval.

A gyakori áradások, a mederváltoztatások, a partszaggatás állandó veszedelmet jelentettek. Az első, kezdetleges „védelmi rendszerek”, a partvédő vesszőfonások, és kőhányások, a településeket védő töltések csökkentették ugyan az árvizek pusztításait, de az igazán nagy áradások ellen nem nyújtottak biztonságot. A legtöbb szigetközi települést többször is ujjá kellett építeni, akár új területen is. Ez az élet, ez a nagy bizonytalanság változott meg gyökeresen a XIX. század végén, amikor a folyamszabályozás során kialakítottak egy főmedret, amivel egyrészt biztosították a hajózást, másrészt a rengeteg kanyarból egy könnyebben követhető, szinte egyenes folyású meder készült. Az így kialakult mellékágakból lettek a holtágak, a Morotva tavak, ennek nagy része mára teljesen eltűnt, feltöltődött.

Kialakult egy, az áradásoktól védett ún. mentett oldal, ahonnan visszaszorult az ősi, zabolázatlan táj, amik a Szigetköz nagy részének képét meghatározzák. Itt találhatók meg a síkságokra oly jellemző mezőgazdasági kultúrák.

Szigetközi hagyományos mesterségek

Mint arról már volt szó, a Szigetközi ember életét tényleg a Duna határozta meg. Ez az élet minden területén így volt a XIX. sz. végéig, XX. század elejéig. Mára az egykor jellegzetes foglalkozások sajnos szinte teljesen eltűntek, ma már sok esetben csak a nyomaik maradtak meg, a gyerekek hagyományőrző táborokban próbálhatják ki a szigetközi tradicionális foglalkozásokat. A legrégebbi foglalkozás a halászat volt. Mindenki fogott halat, hiszen az emberek lábánál állt, folyt a víz. A szigetközi halászok sajátos eszközöket használtak, de sajnos ezek a régi halászszerszámok ma már alig vagy egyáltalán nem használatosak. (A tápli, varsa helyett kerítőhálókkal és rekesztőhálókkal, a vadorzók villamos árammal dolgoznak.)

Az ember „természeti” ember volt. Azt használta, amit a természet adott, a Szigetközben értelemszerűen nádat, gyékényt, fűzfavesszőt, fát. Ezekből készültek a házak, szerszámok, bútorok, ladikok, kompok. Fűzfonással védték a vízmosta partokat. Ma már kevesen tudnak kukoricafosztásból szatyrot, lábtörlőt készíteni. Alig vannak már teknővájók, akik szép formájú teknőket, melencéket faragnak (sokan már elképzelni sem tudják, ezeket mire használták őseink).

Régen a ladik és a komp fontos közlekedési eszköz volt. Révész nélkül nem volt vízparti település. Mára az a különbség, hogy nem emberi erővel, hanem motorcsónakból mozgatják.

Három ősfoglalkozás: a hajóvontatás, az aranymosás és a molnárság teljesen megszűnt. Az utolsó aranyász 1944-ben halt meg, az utolsó vízimalmot is ekkor gyújtották fel a visszavonuló német csapatok. 12

Települések a Mosoni-Duna mentén, a túra vonalán

Dunaszentpál- a Szigetköz Gyöngyszeme

Dunaszentpál, egy eldugott kis falu, a szigetközi út egyik leágazóján keresztül érjük el. Ide tényleg csak az érkezik, aki tudja, hogy miért keresi a települést. Első írásos említése is csak a XIV. századból származik, pedig a környék már a honfoglalás táján is lakott volt. Zenth Pál volt az első elnevezése a falunak, Szent Pál, a templom védőszentje után. Szentpál is Héderváry birtok volt, mint az Alsó – Szigetköz legtöbb települése. A falut többször feldúlta az erre vonuló török horda, a lakosság elmenekült, ezért 1656-ban szlovák telepeseket hívtak a településre. A "tótok" a falu északi részén, a Mosoni-Duna közelében telepedtek le. Dunaszentpál északi részét ezért a XVII. században "Tótszer"-nek, míg a templom környékét "Magyarszer"-nek hívták. Nem csak a török útjába esett a kis település, a Rákóczi-szabadságharc alatt Vak Bottyán seregei is itt vertek tanyát. A napóleoni háborúk idején 1809-ben francia csapatok szállták meg a községet. A későbbiekben visszafelé vonuló franciák állítólag a település közelében egy kiszáradt kapolyakútba dobták a Napóleon által közzétett schönbrunni kiáltványt. Ezt a helyet azóta is Francia kútnak nevezik. Erről ismerünk egy történetet:

„Dunaszentpál határában van egy kiszáradt vén kopolyakút, Franciakútnak hívják. Szabó Vince így mondta el az eredetét:

-Jártak egyszer erre a franciák. Még a Napóleon idejibe. Azok se vótak különbek a többinél. Ahogy mongyák, bementek a házakhoz, leakasztották a kéménybűl a sonkát, kóbászokat, elvitték a pincébűl a bort, de a népet úgy másként nem bántották. Itt Győrnél vót a nagy csata a magyarokkal. Meg is verték őket Azt is mondják, hogy Napóleon csapatai Ménfőcsanak felül támadtak a Pándzsa partján álló magyarokra. Az itteni dombokra állították a tüzérséget és innen lőtték a lapban álló magyar tábort. Királyszéknek nevezik azt a dombot, ahunnan a francia parancsnok nézte és irányította a csatát.

-Vót akkor egy győri diák, má a nevit senki se tuggya, az vót itt kint Dunaszentpálon. Mutatott a népnek egy írást a Napóleontúl, hogy fődet meg szabadságot ígér, ha a nép őket segíti a németek meg az urak ellen. Tetszett is mindenkinek, bárcsak így lett vóna! De a franciáknak hogy, hogy nem, haza kellett menni, a németek meg bosszút álltak mindenkine, aki segítette őket A diáknak is el kellett menekülnie. Akkor dobta azt az írást abba a kopolyakútba, hogy a németek meg ne találják. Azt mondta, hogy arra még szükség lehet egyszer. De hát nem lett. Nem lett semmi a szabadságbúl, meg a földbűl se, továb köllött robotúni az uraságnak.” 13,14

Dunaszentpálnak ma is egyedülálló a Mosoni-Duna partja, vonzza a fürdeni és horgászni vágyó turistákat, akiknek táborozásra alkalmas hely áll rendelkezésére.

Dunaszeg

Kevés nyugalmasabbat lehet elképzelni, mint a zöldellő galériaerdőkkel keretezett Mosoni-Duna lassú, nyugodt áramlását. Méltán lett a Duna kanyarulatában, vagy ahogy a neve mutatja, egy szegletében kialakuló település, Dunaszeg, a vízi túrázók kedvelt pihenőhelye. A parton minimális infrastruktúra várja az itt megállókat. A falu túlvégén a Morotva tavak adnak okot a megállásra és egy kis kirándulásra.

Morotva tó

Alsó-Szigetköz jellemző tájképi eleme az élő vizeket kísérő holtágak és morotvák sora. A sokszor patkó formájú tavaknak egyik legismertebb példája a Dunaszegi Morotva – tó. Ezek a tavak, a Mosoni-Duna egykori kanyarulatai, vagy természetes módon, feltöltődéssel veszítették el a kapcsolatot a folyóval, vagy a folyamszabályozás sajnálatos „áldozatai” lettek, és minekutána a természet továbbra is folytatja munkáját, a tavak, holtágak folyamatosan töltődnek fel, a nádasok egyre nagyobb felületet nőnek be, egyre csökken a vízfelületük. 15


Győrladamér és Győrzámoly

Lehetséges, hogy lakói nem örülnének, hogy együtt-egyben említem a két település nevét, de annyira összeépült a két falu, hogy konkrétan egy utca választja el egymástól őket. Mindkettő hosszú, és zaklatott történelmet tud a háta mögött és mindkét településen kikötési lehetőség adott a vízen érkezőknek.

Győrújfalu

Ahogy a neve is mutatja, egyike a Szigetköz fiatalabb településeinek. Az egyik legkedveltebb település a Győrből kiköltöző, de a városi életformától teljesen elfordulni nem vágyó családoknak. A 2013-as nagy árvíz során komoly veszély fenyegette a települést. 

A falu történetéhez szintén tartozik egy rövidebb „legenda”, Deli Mari története.

Győr

ld. a szakrális séta leírásánál és a régió bemutatásánál

A várost a Püspökerdő mentén, a Mosoni-Duna 1980-as években szabályozott, szinte egyenes szakaszán érjük el. Már messziről láthatjuk Győr oly tipikus látképét, a Székesegyház és a Püspökvár tiszteletet parancsoló tornyait. A városlakók kedvelt Duna parti pihenő- és fürdőhelye, az Aranypart lesz majd a túra záró pontja a Mosoni – Duna bal partján, de előtte a jobb oldalra is érdemes egy kicsit koncentrálni. Itt torkollik ugyanis a Mosoni – Dunába a 19.  században szabályozott kis folyócska, a város harmadik folyója, a Rábca. Itt, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca folyók által határolt „ártéren” található a város egyik legősibb városrésze, Sziget. Az a „Sziget”, mely otthont ad a vízi sportok szerelmeseinek, a méltán híres győri termálfürdőnek, a Rába – Quelle termálfürdőnek, a győri strandnak, a kajak-kenu egyesület központjának, a Magyar Vilmos uszodának, de a város legmodernebb sportközpontját, a 2017-ben, a város által szervezett EYOF (Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál) részére épített OSP (Olimpia Sport Park) épületegyüttesét is itt találjuk. De ha azt mondom, hogy Pilóta keksz, vagy Vaníliás karika, biztos vagyok benne, hogy sokaknak még most is a Győri Keksz fog beugrani. Nos, a talán szebb sorsot érdemlő győri kekszgyár utolsó épülete is Szigetben, szinte a Mosoni – Duna partján található.

Az egykori, és mostani csónakházak, folyóparti szállodák és sportközpontok mentén fedezzük fel a város legújabb hídját, a Szigetet Révfaluval összekötő Jedlik-hidat (helyiek nyelvén csak „szivárványos híd”). A híd város felőli oldalán nagy munkálatokat vehetünk észre a győri strand területén. A magyar kormány a Modern Városok Programja keretében több mint 20 milliárd forintot biztosít a teljesen leromlott állapotban lévő győri strand átalakítására. A tervek szerint, egy grandiózus, egyedülálló vízi élménypark épül élményelemekkel, csúszdákkal, és egy hatalmas, felvonóval is felszerelt szódásszifon csúszdákkal, amely a strand jelképe lehet. Nyolc termál- és gyerekmedencét, csúszdákat terveznek a műemléki védettséget élvező strandépület és termálfürdő épülete mellé. Elsőként azonban az árvízvédelmi munkákat kell elvégezni, egy olyan töltést alakítanak ki, amely összeköti a fürdőt a Jedlik Ányos híd alatti területtel. Ezen a tervek szerint vendéglátóhelyek, kávézók működhetnek majd.

A győri strand kiszögellésénél érjük el azt a pontot, ahol „minden elkezdődött”. A Mosoni – Duna és Rába folyók összefolyásánál magasodik a „mi dombunk”, a Káptalandomb, ahol a folyók által felépített hordalékkúpon a város első lakói letelepedtek. Látjuk az „Öreg-templomot”, a Püspökvárat, de figyeljük meg magát a két folyót is. Vegyük észre, mennyire más a színe, az ereje, a sodrása a két folyónak. A velünk szemben elhelyezkedő – Révfalut a Belvárossal összekötő – Révfalui, azaz Kossuth híd a hely, ahonnan én személy szerint órákon át el tudnám nézni a két folyó összefolyását. Ám ekkor irányt váltunk, és elkezdünk felfelé – a folyásirány ellenében evezni, de most már a Rába folyón. Evezünk végig a Püspökvár mellett, a Szent István király által alapított győri vár megmaradt várfala mentén, a Rába kettős híd előtt látjuk a Várfal menti várágyúkat, Szent István lovasszobrát, az egykori reneszánsz Bécsi kapu helyén álló Kisfaludy szobrot, a barokk baglyos Karmelita templomot.

A hidat elhagyva a Radó szigeten elhagyottan álló csónakház szomorú látványa fogad bennünket, de a beavatottak szívét melengeti, hogy a városvezetés megvásárolta az egykor szebb napokat megélt épületet, melynek felújítása már karnyújtásnyira van. Ha erőnk engedi, tartsunk ki még egy kicsit, evezzünk a Radó sziget északi csúcsáig és visszafelé, végre újra folyásirányban a Rába nyugati kis, keskeny ágán nézelődhetünk is. Merthogy itt is bőven van mit! Először is keressük az újvárosi öt templom tornyait, majd pillantsunk be az Insula Lutherana épületei közé, és lássuk meg a császári rendelet miatt eldugott evangélikus Öreg templomot.

Visszatérve a Mosoni-Dunára, az utolsó momentum, vagy akár monumentumnak is mondhatjuk, túránk végén, az Aranypart mellett található Széchenyi István Egyetem épületegyüttese, az egyetemi Campus, a folyóparti kollégium, ahol majd tízezer hallgató éli a győri egyetemisták aktív életét. Itt, az úgynevezett „Lapos Tanszéknél” zárjuk SUP túránkat.

A győri jóga oktató, Kiss Katalin szervez jógázással összekötött SUP túrákat, ezeket is ajánlom. Kössük össze a test, a szellem, és a lélek fejlesztését az ország egyik legcsodálatosabb vízi területén! Információk: www.gyorjoga.hu


Akár vállaljuk az utolsó szakasz megtételét a Rábán, akár befejezzük a túránkat a Mosoni-Dunán, garantáltan felejthetetlen élményben lesz részünk! A Szigetköz önmagában egy lélegzetelállító csoda, amit minden magyarnak meg kellene ismernie! A természet közelsége feltölt, szépsége elkápráztat, nyugalma pihentet. Mindenkinek szívből ajánlom!

Források:

https://budapestsup.hu/hu/mi-az-sup/

www.wikipedia.hu

http://www.dunaszentpal.hu/posts/show/11/tortenelem

Dr. Timaffy László – Táltosok, tudósok, boszorkányok – Kisalföldi népmondák www.dunaszeg.hu